A kockázatkezelési stratégia a mindenkor aktuális üzleti stratégián alapul. A KELER konzervatív és prudens kockázatkezelési elvek mentén építette fel kockázati stratégiáját. A módszereit, folyamatait és a beépített kontrollokat is ennek megfelelően alakította ki. A tulajdonosokon és az Igazgatóságon kívül több bizottság (például: Kockázatkezelési Bizottság, Eszköz-Forrás Bizottság, Felhasználói Bizottság) is működik a KELER-ben, melyek felelősek a kockázatok egy meghatározott részének kezeléséért, nyomon követéséért vagy véleményezéséért. Ezen túlmenően az MNB a jegybanki felvigyázói funkciója keretében és a felügyeleti funkciójából adódóan időszakosan ellenőrzi a KELER működését. A KELER alapvetően egy transzparens, alacsony kockázattal rendelkező infrastruktúra.
A KELER kockázatkezelési stratégiájának főbb pontjai a következők:
-
kockázatvállalási politika:
A KELER célja, hogy speciális szerepéből adódóan mindig stabil és megbízható tőkehelyzettel rendelkezzen, kockázatai világosak, átláthatóak és jól fedezettek legyenek.
-
kockázati étvágy (kockázatvállalási hajlandóság, kockázatvállalási képesség):
A kockázati étvágy a kockázatvállalási hajlandóság és kockázatvállalási képesség felmérésével határozható meg.
A KELER esetében a kockázatvállalási hajlandóság értelmezése korlátokba ütközik, mivel a kockázatvállalási hajlandóságát a KELER-re érvényes jogszabályok szinte teljes mértékben meghatározzák. A KELER a CSDR1 hatálya alá tartozó központi értéktár, mely az alapvető szolgáltatásokon túl nem banki és banki jellegű kiegészítő szolgáltatásokat is nyújt, ezért a Tpt.2 mellett a Hpt.3 és a CRR4 hatálya alá is tartozó intézmény. A CSDR definiálja a KELER alaptevékenységeit és kiegészítő tevékenységeit, valamint a többi jogszabállyal kiegészülve prudenciális előírásokat határoz meg.
A kockázatvállalási képességet a középtávon nagyságrendjében állandó vagy az eredményességtől függően változó mértékű szavatoló tőke határozza meg.
A fentiek alapján a KELER kockázati étvágya a hagyományos banki kockázatokhoz képest a jogszabályi környezet és az erre reflektáló belső előírások által erőteljesen visszafogott, ebből adódóan a potenciálisan felvállalható kockázati étvágyat a szabályozás jelentősen behatárolja.
-
kockázati szerkezet:
Az előzőekből következik, hogy a KELER kockázati szerkezetének kialakítása/kialakulása is elsősorban külső körülményektől függ. A legfontosabb tényező a szabályozási környezet, valamint a belső visszafogott kockázatvállalási hajlandóság és az értékpapír kiegyenlítési rendszer résztvevőinek aktivitása, melytől függően ingadozik a KELER által felvállalt bizonyos kockázatok mértéke (ugyanakkor a tőkenövekedés forrásául szolgáló bevételek is).
-
kockázatkezelés felépítése, szervezeten belüli elhelyezkedése:
A kockázatkezelési osztály szervezetileg közvetlenül a vezérigazgató alá rendelten működik. A kockázatkezelési osztály látja el a KELER operatív kockázatkezelési és a kockázati ellenőrzési funkcióját. A kockázatkezelési osztályt a kockázatkezelési vezető (Chief Risk Officer) irányítja, aki ellátja a CSDR szerinti kockázatkezelési vezetői feladatokat is.